Szárítás, szárítási feladatok

• Beázás, csőtörés  ✓
• Betonozás után, burkolás előtt  ✓
• Építkezés, felújítás  ✓
• Irattár, műemlék  ✓
• Nedves fal, vizes fal  ✓
• Nyirkos pince, árvíz, belvíz  ✓
• Parkettázás előtt, vizes beton  ✓
• Penészes falak kezelése, penészgomba  ✓
• Salétromos falak szárítása kapcsán  ✓

• Szoba (10-30 m²)  ✓
• Lakás (25-150 m²)  ✓
• Ikerház (60-200 m²)  ✓
• Családi ház (80-350 m²)  ✓
• Villa (250-2 000 m²)  ✓
• Társasház (200 m²-)  ✓
• Garázs (30-2500 m²)  ✓
• Pince, irattár (-1 000 m²)  ✓
• Raktár, csarnok (-9 999 m²)  ✓

• Mi az a pára?
  A párát hétköznapi nyelvben gyakran nedvességként vagy vízgőzként is emlegetjük, mértékét relatív páratartalomként határozzuk meg. Mint általában mindenhol az életben, a páratartalom esetében is érvényes a szabály, mely szerint az arany középút a jó; vagyis az se jó ha magas, és az se jó, ha túl alacsony a páratartalom.
• Abszolút (tényleges) páratartalom: kifejezi, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m³. Az abszolút vízgőztartalom (tényleges páratartalom) függ a levegő hőmérsékletétől, és adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. Például a 10°C-os levegő maximálisan 9 g/m³ vízgőzt fogadhat be.
• Relatív páratartalom: A levegő relatív páratartalma azt az értéket mutatja meg, hogy a levegőben levő vízgőztartalom hány százaléka annak a maximális vízgőztartalomnak, amelyet a levegő az adott hőmérsékleten befogadhat, vagyis hány százaléka az abszolút páratartalomnak. A relatív nedvesség maximális értéke 100% lehet, ez esetben a levegő telített. A hőmérséklet változása komoly hatással van a páratartalom változására: adott relatív nedvességű levegő lehűlése a nedvesség növekedését, melegedése viszont a nedvesség csökkenését idézi elő (ha közben több pára nem jut a levegőbe vagy abból pára nem távozik el).

• Ajánlott páratartalom: az emberi szervezet számára az ideális páratartalom 30% és 60% között van, az 50%-os mérték a preferált. Túl magas páratartalom esetén az izzadás kevésbé hatékony, ezért úgy érezzük, melegebb van. Ha a levegő relatív páratartalma 30% alá csökken, bőrünket száraznak érezzük és szomjasak leszünk.
• Túl magas páratartalom esetén telítettség, kicsapódás jön létre, azaz ha egy adott hőmérsékletű levegőben annyi pára (vízgőz) található, amennyit az maximálisan befogadni képes, telített levegőről beszélünk. Ha például a 10°C-os levegő éppen 9g/m3 vízgőzt tartalmaz, akkor telített. Ha ennél több vízgőz található a levegőben, akkor az már nem lehet jelen gázhalmazállapotban, hanem csak folyékony formában, vagyis kicsapódik.
• Párás a levegő, penészes a fal? A sajtgyártásban alkalmazott ártatlan nemes penész fajták mellett többféle káros, kórokozó penészgombafaj is létezik. A nedves falakon tenyésző, jellegzetes fekete foltot hagyó aspergillus niger, magyarul fekete penész is ilyen. Ha a levegőből a belélegzés során nagy mennyiségű spóra kerül a tüdőbe, súlyos betegségeket okozhat. Hogyan lehet eltávolítani a fekete penészt? Mi megmutatjuk Önnek! Penészirtás hat lépésben.

• Harmatpont (telítési hőmérséklet): legtöbbször a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leginkább úgy válik a levegő telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl. Ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor elérte a harmatpontot, és ha tovább csökken a hőmérséklet a pára látható formában is kicsapódik.
• Kondenzáció: amennyiben a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, vagyis a levegő lehűl, akkor megkezdődik a páratartalom (vízgőz) kicsapódása. Ha a kondenzáció a szabad légtérben történik, akkor a levegőben található porszemek, sókristályok és egyéb aeroszolok, összefoglaló néven kondenzációs magvak felületére csapódik ki a víz. Ha a kondenzáció a földfelszín közelében játszódik le, akkor köd keletkezik, ha pedig nagyobb magasságban játszódik le, akkor felhő keletkezik.
• Gőznyomás: A gőznyomás az az érték, mely megmutatja, hogy az adott hőmérsékleten, a folyadékával egyensúlyban lévő telített gőz nyomása mekkora. Minden gőz, vagyis gáz állapotú anyag adott helyzetben lecsapódik, kondenzálódik, míg a szilárd testek és folyadékok gőzölögnek. Ennek a két folyamatnak a nyugalmi állapotáról, vagyis dinamikus egyensúlyról akkor beszélni, ha az elpárolgó folyadék és lecsapódó gáz mennyisége állandó. Azt az adott nyomást hívjuk gőznyomásnak, amelynél az adott hőmérsékleten ez a dinamikus egyensúly folyamatosan megmarad. A gőznyomás nagy mértékben függ a hőmérséklettől.
• Forráspont: A forráspont az a adott hőmérsékleti érték, ahol a gőznyomás megegyezik a környezeti atmoszféra nyomásával. A forrásponton a gőz halmazállapotú anyag nyomása elegendővé válik ahhoz, hogy legyőzze a légköri nyomást, melynek következményeként gőzbuborékok formájában a felszínre emelkednek folyadékrészek.
• Adott hőmérsékletek telítettségi értékei:

Ha az adott helyiségben a fent megadott hőmérséklet és páratartalom van, akkor azok a tárgyak, melyek felületének a hőfoka egyenlő, vagy kisebb, mint a 'Harmatpont hőmérséklete' mezőben megjelenő érték, akkor azok felülete vizes lesz, azokon a levegő páratartalma lecsapódik. Legyen az fal, ablak, sarok, vagy egy hűtőből kivett hideg tárgy, mindegyik felülete vizes lesz, ha felületük hömérséklete kisebb, mint a fent kiszámolt adat. Jellemzően ilyenek a szobák külső falainak sarkai, így először ott jelenik meg vizes folt, majd akár a penész.

• A nyílászárókat (ablakokat és kültéri ajtókat) zárva kell tartani, különben a kinti levegőből történik a páraelvonás, párátlanítás!
• A megfelelő légkeringtetés érdekében a gépeket, a szárítandó helyiségek közepére tanácsos elhelyezni. Páramentesítő bérlés.
• A szárítási idő rövidebb, ha hűvös helyiségekben (12-15 °C alatt) elektromos fűtőberendezést használunk. Hősugárzó bérlés.
• Nagy légterű helyiségek esetén szélgépek használatával növelhetjük a szárítás hatékonyságát. Szélgép bérlés.
• A kompresszor meghibásodásának elkerülése érdekében, a készülékeket csak állítva szabad üzemeltetni, szállítani és tárolni!