Az alábbi történetet Tamási Áron trilógiája ihlette: vajon hogyan reagálna Ábel, ha a vizes falak gondot okoznának neki? 😃

+ + + ÁBEL ÉS A VIZES FAL + + +

Ábel már megint bajban volt. A házuk falát ugyanis eláztatta a tavaszi eső, és most mindenütt csupa nedvesség, penész és rothadás volt. Ábel apja, a szigorú és kötelességtudó Tamás bácsi, nem nézte jó szemmel, hogy a fia nem segít a fal szárításában, hanem inkább a rengetegben bóklászik, vagy a falusi lányok után futkos. Pedig Ábel nem tehetett róla, hogy unta a falusi munkát, és inkább a nagyvilág csodáit akarta felfedezni. Ábel álmodozó és kalandvágyó természetű volt, és nem értette, hogy apja miért nem engedi el Amerikába, ahol állítólag mindenki gazdag és boldog.

Egy napon Tamás bácsi elhatározta, hogy megtanítja Ábelt a fal szárításának fortélyaira, és ráparancsolt, hogy segítsen neki a luftentfeuchter nevű szerkezet beállításában, amit a városi bácsitól bérelt. Ábel nem tudta, hogy mi az a luftentfeuchter, de nem mert ellentmondani apjának, aki nagy tekintélynek örvendett a faluban. Így hát Ábel apja után kullogott, és próbálta megérteni, hogy miért kell egy olyan gépet használni, ami hangosan zümmög, és vizet csöpögtet egy vödörbe.

- Nézd, fiam, ez a luftentfeuchter - mondta Tamás bácsi, és büszkén mutatta a szerkezetet, amit a vizes fal mellé állított. - Ez a csoda a levegőből vonja ki a vizet, és így szárítja meg a falat. Ha ezt nem tennénk, akkor a fal hamarosan összeomlana, és a házunkkal együtt mi is a föld alá kerülnénk.
- És honnan van ez a luftentfeuchter, apám? - kérdezte Ábel kíváncsian.
- Hát a városi bácsitól béreltem, aki azt mondta, hogy ez a legújabb német találmány, és nagyon hatékony. Persze nem adta olcsón, de megérte, mert így hamar rendbe jön a házunk, és nem kell aggódnunk a penész és a rovarok miatt.
- És mennyi ideig kell használni ezt a luftentfeuchtert, apám? - folytatta Ábel a kérdezősködést.
- Hát az attól függ, fiam, hogy mennyire vizes a fal. Általában egy-két hét alatt meg lehet szárítani vele. Persze közben figyelni kell rá, hogy ne legyen túl hideg, mert akkor nem működik jól. És időnként ki kell üríteni a vizet a vödörből, mert ha megtelik, akkor kiömlik, és újra eláztatja a falat.
- Milyen jó, hogy van ez a luftentfeuchter - gondolta Ábel. - Így hamar rendbe jön a házunk, és nem kell sokat dolgoznunk. Apám is örül, hogy nem kell vennünk egy drága gépet, hanem bérelhetünk egy olcsót. És a városi bácsi is kedves, hogy elhozta nekünk, és elmagyarázta, hogyan kell használni.

Ábel odament a luftentfeuchterhez, és megsimogatta. A gép zümmögve fogadta, és egy kis vizet csöpögtetett a vödörbe.
- Szia, luftentfeuchter - mondta Ábel. - Te segítesz nekünk a fal szárításában, és nem panaszkodsz, mint a nap. Te nem melegíted fel a házat, mint a tűz. Te nem áztatod el a falat, mint az eső. Te csak szépen és csendben dolgozol, és nem zavarsz senkit.
A luftentfeuchter nem válaszolt, de Ábel úgy érezte, hogy megérti őt. Úgy érezte, hogy a luftentfeuchter is szereti őt, és örül, hogy hasznos lehet.
- Tudod, luftentfeuchter, én is szeretnék olyan hasznos lenni, mint te - folytatta Ábel. - Én is szeretnék segíteni apámnak a házban. Én is szeretnék segíteni, és kipróbálni a legújabb páramentesítési, falszárítási találmányokat. Én is szeretnék úgy boldog lenni, hogy boldoggá és elégedetetté teszek másokat.

A luftentfeuchter nem válaszolt, de Ábel úgy érezte, hogy bátorítja őt. Úgy érezte, hogy a luftentfeuchter is hisz benne, és reméli, hogy eléri az álmait.
- Köszönöm, luftentfeuchter, hogy itt vagy velem - mondta Ábel. - Te megmutattad nekem, hogy a tudomány nem rossz, hanem jó. Te megmutattad nekem, hogy a pénz nem fontos, hanem a segítség. Te megmutattad nekem, hogy a becsület ugyanolyan fontos, mint a segítség adás, és a lélek. Vagyis a szeretet...
A luftentfeuchter nem válaszolt, de Ábel ezt mondta:
- Ahogy lesz, úgy lesz. S az írás is ahhoz léve.

+ + + VÉGE + + +

_{A történet és az illusztrációk MI közreműködésével készültek. Tamási Áron 1897-ben született Farksalakán, és 1966-ban hunyt el Budapesten. Köszönjük, hogy volt nékünk!}